Felkapcsolod a villanyt, bekapcsolod a sütőt vagy a rádiót – és nem világít, nem süt, nem szól. Mindennapos eset Tanzániában. Az áram errefelé rettentően szeszélyes jószág, még nincs egészen domesztikálva. Ha a kevesek közé tartozol, és be van vezetve hozzád, az még…

A tengerparti nyaralásokról nem sok mindent lehet mondani. – Jó – válaszoljuk lakonikusan, ha arról érdeklődnek, milyen volt. Nekünk most mégis volt két apróbb, említésre méltó…

Tanzánia elképesztően változatos ország. Ez lenne az alaptétel, ami ha nem is túl eredeti, kezdőmondatnak megteszi. Mi a magas hegyek, nagy vadak, nyers sztyeppei emberek jellemezte északi részen lakunk. Az Indiai-óceán mellett egészen más a vidék. Sokkal szelídebb, sokkal…

CSR Bloggerina érdeklődött az időjárásról. Kutyafuttában válaszoltam neki. Most némi illusztráció meg néhány adat.Több kisebb forgószéllel futottuk össze a maszájok lakta Monduli környékén. Ha nem is voltak igazi sárkányfarkak, amiken garabonciások lovagolnak hónuk alatt…

Helyesebb lenne, elismerem, ha a házunk körüli díszes állatseregletről írnék végre. De a faunánk teljes bemutatása helyett most inkább egyetlen vadászkaland képekben elmesélve.Vasárnap reggel Monduliba készülünk. Kenyerek megkenve, frissítők a palackokban. Zsuzsi…

Múlt hét péntekén történt, de – mint látható – csak most írok róla. És nem csak lustaságból.            BOl-tagságA héten néhány napig nem volt internetünk, Zsuzsi ugyanis – a gyerekek és az én…

Jobb későn, mint soha… Hát, nem is tudom. Mindenesetre vasárnap a ngaramtoni piac Marco Polo Bar (?!!!) nevet viselő egyik lebujában átestem a tűzkeresztségen.A piac az Arushától északra elterülő Maszájföld egyik kereskedelmi és társasági központja.  Hat órát…

Két hozzáértő és végtelenül türelmes pesti kollégám, Marinov Iván és Meixner Zoli segítségével tegnap óta teljes pompájában látható az új oldal, legfőképpen a mesés címkép. Nemzedékemhez tartozók bizonyosan felismerték már, hogy a szocialista…

Most érkezett egy mulatságos kommentár Széchenyi Zsigmondhoz. Megtudhatjuk belőle, miért is nevezték a benszülöttek Bwana Kelelének, azaz Maradj Csendben Úrnak. Egy kisfiú emlékei a hatvanas évekből, a Balaton partjáról. Itt olvasható!

Lenyűgözőek a váratlan, véletlen egybeesések. Nagy örömöt jelentenek – nekem legalábbis. Nem valamiféle titokzatos, spirituális erőt látok megnyilvánulni bennük és általuk, egyszerűen csak élvezem a „véletlenek különös összjátékát”. Rém…

Tegnap Samu megvette az iskolai nyakkendőket, és ma megengedték, hogy lefotózzam őket nyakukban kravátlival.                         

A Braeburn kis kilencszemélyes iskolabusza negyed nyolckor jön a gyerekekért. Nem kis teljesítmény felkapaszkodnia ide a dombtetőre, de van itt a városban rázósabb terep is. A hétfői iskolakezdést fél hetes ébresztéssel ünnepeltük. (Ma már negyed órával később ébresztettük…

Szombaton megtörtént a legszükségesebbek beszerzése. Iskolai egyenruha egy iskolai uniformisboltból a Sokoine roadról. A hely indiai, ahol az árosok indiaiak (nyilván a tulaj is), a szabók meg fekete férfiak. Nekem a hetvenes évek magyar falusi ruhaboltjait idézi. Egy férfi szolgált…