Három kép. Az egyiket Samu fotózta az autónkból, amikor haladtunk ki a városból. A másik Zsuzsi képe valahonnan a városból, a főalak Obama, aki itt maga a messiás. A harmadikon egy hivatásos festő műtermét mutatja, a mester éppen dolgozik. Zsuzsi járt nála, a barátnője volt a művész egyik mecénása.

Mindig foglalkoztatott, hol húzódik a határ a giccs és a naiv meg a népművészet között. Hoztam is magammal néhány ezzel a problémával foglalkozó könyvet, hogy végre itt majd elolvasom őket, és a verendán elmélkedek róluk. Azért ott még nem tartunk. Ma vízszerelő jön a budikat reparálni, meg a tévés is beígérkezett, hogy behozza a kábelt. Na, majd meglátjuk.

Ami lényeg azonban: Tanzánia az esztéták és a vizuális antropológusok paradicsoma lehetne, mert ezen a terepen a képzőművészeti-formateremtő elme ezerféle megnyilatkozására van példa, mégpedig tömegesen.