Beszéljen velem szépen!

2011. augusztusában a benzin ára majdnem elérte a 2000 schillinget. (A tanzán schilling, csakúgy, mint a magyar forint, folyamatosan gyengül a dollárral szemben, ami az olaj nemzetközi drágulasa mellett nagyban hozzájárul az emelkedő benzinárakhoz.) A forradalmi munkáspárti Kikwete államfő a nép haragját érzékelvén nekiment a kapitalista, pénzsóvár benzinkutaknak, és arra kívánta kötelezni őket, hogy az áremelkedést ne érvényesítsék benzináraikban. Mire a benzinkutak bezártak. Két hétig tartott a benzinmizéria a turista szezon kellős közepén: kígyózó sorok a kutaknál, benzin sehol. Mikor újraindult az árusítás, rendőrökre volt szükség a rend fenntartása érdekében.

Ruandai kollegám, Alain (perfekt szuahéli) benzin tartalékai fogytán, felesége mindennapos, érthető hát, hogy tankolnia muszáj. A Njiro városrészbeli Mount Meru benzinkútnál elhajt a kocsisor mellett, leparkol, kiszáll és megszólítja a fehér egyenruhás rendőrt, érdeklődvén, vajon van-e elég benzin, lesz-e kiszolgálás. A rendőr visszaszól: – Beszéljen velem szépen! – s közben mintegy ollózó mozdulattal mutató és középső ujját nyitogatja-csukogatja. Alain átnyújtja a kért kétezer schillinget, mire a rendőr rögvest intézkedésbe fog: ráförmed a sor elején álló autósokra, hogy tolassanak, húzódjanak félre, adjanak helyet Alain kocsijának. ,,Mutasssuk megy, hogy milyen rendesen bánunk mi a külföldiekkel, hogy megbecsüljük őket!" – kiabálja a frissen lett xenofil. És a szelíd tanzán autósok tolatnak, helyet csinálnak, és békésen tűrik, hogy a rendőr tovább fáradozzék a rend fenntartásán és az országimázs jobbításán.

Legyen áldás a kocsidon!

Egy novemberi reggel ruandai kollegám (perfekt szuahéli) araszol a kocsisorban munkahelye felé kék rendszámtáblás ’ENSZ-diplomata’ kocsijával, mikor leinti egy rendőrnő. Nem sokat lacafacázik, kivágja: – Látja uram, milyen hideg a reggel, adjon valami kis reggelire valót. Csak valami keveset! ('Kitu kidogo' – szuahéliül szó szerint 'kis dolog', jelentése kenőpénz.)

Elizaphan elkerekedik a szeme – sok mindent látott és hallott már, de hogy így, kertelés nélkül pénzt kérjen tőle egy közlekedési rendőr, ilyet még nem pipált. Semmi „hadd lássam a jogosítványát”, „kérem a forgalmi engedélyét”, vagy „a tűzoltó készüléket ellenőrzöm, mutassa” – nem, semmi cécó. A rendőrnő, érzékelvén a "direkt kommunációja" okozta sokkot és ellenállást, hangot vált. Kissé közelebb hajol, csábosan mosolyog, és emígyen győzködi a sofőrt:

– Na, adjon egy ezrest (buku – szuahéli, szleng, 'egy rongy'), és elengedem. Csak egy ezres, hogy legyen áldás a kocsiján!

Elizaphan elröhögi magát, és már nyúl is a zsebébe. Hogy reggel negyed kilenckor egy közúti ellenőrzés során egy tanzán rendőrnő megáldja az autóját, az a hülyének is megér ezer schillinget (kb. 150 forint), nem?